Elmagyarázzuk, mi a fény látható spektruma, hullámhossz-tartománya és az azt alkotó színek. Illetve mi a fény.
Szemünk a fénysugárzásnak csak egy szegmensét képes érzékelni.Mi a látható spektrum?
A látható spektrum vagy látható fény az a tartomány elektromágneses spektrum hogy az emberi szem képes érzékelni és lefordítani a különböző színek hogy tudjuk.
Az elektromágneses sugárzás eltérő frekvenciák, amelyből szemünk csak egy szegmenst képes érzékelni: azt, amely megközelítőleg 380 és 750 nanométer közötti hullámhossznak felel meg. Attól függően, hogy a személy, ez a tartomány kissé szélesebb vagy szűkebb lehet.
Fehér fényben a látható spektrum abszolút minden színt tartalmaz, amit látni tudunk. Emberek, a sugárzás hullámhosszától függően. A Szivárvány, például a fénytörés jelenségének eredménye fény köszönhetően a víznek a légkör, amely megváltoztatja a sebességét és "lebontja" a különböző színekre.
Ez azt jelenti, hogy a fényhullámok tulajdonságaitól (konkrétan a hullámhosszuktól) függően különböző színekről beszélhetünk, az alábbiak szerint:
- piros (rubeus latinul). 780 és 618 nanométer között.
- Narancs (aureus). 618 és 581 nanométer között.
- sárga (flavius). 581 és 570 nanométer között.
- zöld (viridis). 570 és 497 nanométer között.
- Cián (coeruleus). 497 és 476 nanométer között.
- Kék (indicus). 476 és 427 nanométer között.
- lila (violaceus). 427 és 380 nanométer között.
Sok ismert tónus és szín nem látható a látható spektrum felbomlásakor, mert nem monokromatikusak, vagyis két vagy több hullámhossz kombinációját foglalják magukban: a rózsaszínen vagy rózsaszínen például fehérrel kevert vöröset értünk. Ugyanez igaz a barna, ezüst, bíbor és arany néven ismert színekre.
Hasonlóképpen, a fehér és a fekete, több mint a szín, a fény telítettségének értékeként értendő: a fehér az összes szín összegének felel meg, vagyis a teljes fénynek; míg a fekete a fény hiányának felel meg.
A látható spektrumon kívül az infravörös fény hullámhosszúságú (kb. 750 nm felett) és az ultraibolya fény hullámhosszúságú (kb. 400 nm alatti) sugárzás található, mindkét véglet már láthatatlan a szem számára. Más életformák, mint például a rovarok, képesek érzékelni ezeket a hullámhosszokat. Az emberek ezt csak a találmányunk szerinti műszerek és optikai eszközök segítségével tudják megtenni.