Elmagyarázzuk, mi az atmoszféra, és mi a jelentősége a földi légkörnek. A légkör rétegei és jellemzői.
Milyen a légkör?
A légkör egy homogén gázréteg, amely egy o bolygó körül koncentrálódik égi csillag és a működése tartja a helyén gravitáció. Egyes bolygókon, amelyek többnyire gázból állnak, ez a réteg különösen sűrű és mély lehet.
A Föld légköre körülbelül 10 000 km távolságra van a bolygó felszínétől, és különböző rétegekben rejtőzik gázok megőrzéséhez szükséges hőfok stabil bolygórendszert és lehetővé teszik a fejlődését élet. A benne jelenlévő légáramlatok szorosan összefüggenek a hidroszféra (a készlet Víz planetaria), és kölcsönösen hatnak egymásra.
Légkörünk két nagy régióra osztható: homoszférára (az alsó 100 km) és heteroszférára (80 km-től a külső szélig), az egyes gázok sokfélesége szerint, az elsőben sokkal változatosabb és homogénebb. , a másodikban pedig rétegzett és differenciált.
A légkör keletkezése és evolúciója a bolygó legelejére datálható, amikor is vastag ősgázréteg maradt a bolygó körül, amely nagyrészt hidrogénből és héliumból állt. Naprendszer. Azonban a fokozatos lehűlés a föld és az élet sokkal későbbi megjelenése megváltoztatta a légkört és változtatta annak tartalmát, amíg el nem érte a ma ismert folyamatokat, mint pl. fotoszintézis és kemoszintézis ill lélegző.
A légkör jellemzői
A Föld légkörét különféle típusú gázok alkotják, amelyeknek a legnagyobb százaléka tömeg az első 11 km magasságban halmozódik fel (a levegő 95%-a a kezdeti rétegében van), és össztömege 5,1 x 1018 kg körül van.
Az ezt alkotó fő gázok (a homoszférában) a nitrogén (78,08%), oxigén (20,94%), vízgőz (felszíni szinten 1 és 4% között) és argon (0,93%). Más gázok azonban kisebb mennyiségben vannak jelen, mint pl szén-dioxid (0,04%), neon (0,0018%), hélium (0,0005%), metán (0,0001%) stb.
A heteroszféra a maga részéről molekuláris nitrogén (80-400 km), atomi oxigén (400-1100 km), hélium (1100-3500 km) és hidrogén (3500-10 000 km) differenciált rétegeiből áll.
A Nyomás és a légköri hőmérséklet a magassággal csökken, ezért a külső rétegek hidegek és nem túl sűrűek.
A légkör rétegei
A Föld légköre a következő rétegekből épül fel:
- Troposzféra. A kezdeti, a földfelszínnel érintkező réteg, ahol a legnagyobb mennyiségű légköri gáz halmozódik fel. Magassága a pólusokon eléri a 6 km-t, a bolygó többi részén pedig a 18 km-t, a legmelegebb réteg az összes közül, annak ellenére, hogy külső határain a hőmérséklet eléri a -50 ° C-ot.
- Sztratoszféra. 18-50 km magas, különböző gáznemű rétegekben. Ezek egyike az ózonoszféra, ahol a napsugárzás behat az oxigénbe, és kialakul molekulák ózon (O3), amelyek a jól ismert „ózonréteget” alkotják. Ez a folyamat hőt termel, így a sztratoszféra jelentős hőmérsékletnövekedést észlel -3 °C-ig.
- Mezoszféra. A légkör köztes rétege, 50-80 km magas, az egész légkör leghidegebb része, eléri a -80 °C-ot.
- Ionoszféra vagy termoszféra. 80-800 km magas, és bemutatja a levegő nagyon vékony, amely a nap intenzitásától függően drasztikus hőmérséklet-ingadozást tesz lehetővé: nappal 1500 °C-os hőmérsékletet regisztrál, éjszaka pedig drámaian csökken.
- Exoszféra. A légkör külső rétege, amelynek magassága 800 és 10 000 km között mozog, viszonylag meghatározatlan, alig több, mint a légkör és a világűr közötti tranzit. Ott szabadulnak ki a légkör könnyebb elemei, mint a hélium vagy a hidrogén.
A légkör jelentősége
A légkör létfontosságú szerepet játszik a bolygó és ezáltal az élet védelmében. Sűrűsége eltéríti vagy csillapítja az űrből érkező elektromágneses sugárzás formáit, valamint az esetleges meteoritok és a felületével ütköző tárgyakat, amelyek nagy része a gázokkal való súrlódás következtében feloldódik, amikor bekerül.
Másrészt a sztratoszférában az ózon réteg (ózonoszféra), ennek a gáznak a felhalmozódása, amely megakadályozza a napsugárzás közvetlen hozzáférését a földfelszínhez, így stabilan tartja a bolygó hőmérsékletét. Ugyanakkor a gázok tömege megakadályozza a hő gyors szétszóródását az űrben, az ún.üvegházhatás”.
Végül a légkör tartalmazza az általunk ismert élethez nélkülözhetetlen gázokat, és létfontosságú szerepet játszik a víz körforgása tól től párolgás, páralecsapódás és vízcsapadék.