Elmagyarázzuk, mi a pillangóeffektus és a káoszelmélet. Továbbá, honnan származik a neve és a különféle alkalmazásai.
Mi a pillangó effektus?
A pillangó-effektus az úgynevezett káoszelmélethez tartozó fogalom, amely bizonyos matematikai, biológiai, fizikai vagy egyéb jelenségek tanulmányozása, olyan összetett rendszernek tekintve, hogy viselkedésük megjósolhatatlan és sorrendjük kikerüli az irányítást. Kilátás.
A pillangóeffektus azt sugallja, hogy egy kaotikus dinamikus rendszer kezdeti körülményei között egy kis észrevehetetlen változás óriási következményekkel járhat a teljes rendszerre nézve, teljesen megkülönböztetve azt egy teljesen azonostól, amelyben az említett zavar nem fordult elő.
Neve Edward Norton Lorenz amerikai matematikus és meteorológus által a magyarázatára használt példából származik, amelyben két egyforma világ van, amelyekben csak az a különbség, hogy az egyikben van egy pillangó túl sok csapkod valahol. Az elmélet szerint ez a csapkodás elég idővel elég lenne ahhoz, hogy a világ jövőjét drasztikusan megváltoztassa, mivel ennek a változásnak kihatásai lesznek, és apránként átterjedne az egész rendszerre.
A pillangóeffektus kifejezés azonban csak 1987-ben vált népszerűvé, amikor a könyv megjelentKáosz: egy tudomány létrejötte James Gleick, amely bestseller volt, és Norton elméleteit terjesztette. Azóta gyakran használták népszerű tudományos munkákban és számos szépirodalmi műben, mint például a híresjura Park Steven Spielberg rendezésében, vagy még inkább a filmbenA pillangó effektus , melynek célja ennek az elméletnek a gyakorlatba ültetése a lehetséges világok történetén keresztül.
A pillangóeffektus alkalmazásai
Ennek az elméletnek a kezdeti szándékolt alkalmazása a pontos előrejelzés nehézségeihez kapcsolódott időjárás. Norton azon töprengett tanulmányai során, hogy egy sirály repülése végül trópusi vihart idézhet elő, vagy egy brazíliai pillangó szárnycsapása hatással lehet Észak-Amerika éghajlatára.
Napjainkban számos úgynevezett demonstráció vagy alkalmazás létezik a pillangóeffektusról, olyan változatos vonatkozásokban, mint a matematikai szimuláció és az önsegítés. Nem igaz azonban, hogy az ilyen összefüggés kimutatható; a pillangó példája pontosan azt szemlélteti, hogy lehetetlen követni a változás és az energia átalakulásának nagyon bonyolult dinamikáját, amely összekapcsolná a rovar csapkodását a többi részével. valóság változó és összetett.