Mint benzoin a benzoin vagy a sztrarax fa által a gyantának adott név. A gyanta kellemes, édes illatot bocsát ki, és főleg parfümgyártásban és aromaterápiában használják.
A benzoin előfordulása és termesztése
A Siam Benzoin Thaiföldön, Vietnamban, Laoszban és Kambodzsában nő. Ahogy a neve is sugallja, a szumátrai benzoint csak Indonézia, Szumátra szigetén találják meg.
A legfeljebb 20 méter magas benzoinfák örökzöldek és csokoládébarna kéregük van. A legfeljebb 10 centiméter hosszú ovális levelek felváltva vannak elrendezve az ágakon. A virágzási időszakban a hosszú fürtökbe elrendezett fehér virágok jelennek meg. A Benzoe Bazmes termése legfeljebb 12 milliméter hosszú, és magjait tartalmazza. A barnás benzoint a fatörzs levágásával és a levegőn történő kikeményítésével nyerik.
Hatás és alkalmazás
A benzoingyanta illata balzsamos és erősen emlékezteti a vanília illatát. A gyanta kellemes illata elsősorban az aromás észtereknek köszönhető. A fő alkotóelem a coniferol-benzoát, legfeljebb 80% -os arányban. Egyéb összetevők az aromás savak, például a benzoesav (körülbelül 20%) és az aromás aldehidek, amelyek aránya 1-2%. Az aromás aldehid vanillin felelős a gyanta vaníliaszerű illatáért.
A benzoint általában az eredeti gyanta formájában kínálják. Ebben a formában a gyantát főként füstölték. Az orosz ortodox egyházban a benzoin fa gyantája az egyházi füstölők fő alkotóeleme. Nem csak a gyanta, hanem a füst balzsam és vanília illata is. Az illatnak biztonságot, meleget és biztonságot kell adnia.
Pihentető hatása miatt a benzoingyanta különösen alkalmas esti dohányzásra, és jól kiegészíthető szantálfa, pacsuli levél, rózsavirág, fahéjvirág, tonka vagy csillagánizs segítségével. Az ajurvédában a benzoinból származó füst gyógyítókészülékként szolgál a légzőszervi betegségek kezelésére is.
Vastag, barnás illóolajat nyerhet a gyantából alkohol extrahálás útján. Ehhez a gyantát alkoholba helyezik. 1,5 kg gyantából 1 kg esszenciális benzoin olaj nyerhető. Ezt resinoidnak is nevezik. A gyanta édes és szép illata megmarad az extrakció során. Az esszenciális benzoin-olaj biztonság és melegség érzetét is felmutatja, és pihentető és szorongást enyhítő.
A benzoin azonban nem csak a psziché számára jótékony hatású, hanem a bőrre is pozitív hatással van. A benzoe-olaj elősegíti a bőr anyagcseréjét és segíti a fájó bőr regenerálódását. A benzoinnak antimikrobiális hatása van. Az antimikrobiális hatás kevésbé nyilvánvaló baktériumokban, de inkább élesztőkben és gombákban. Ezért az illóolajat gyakran használják a mikozis megelőzésére, például cukorbetegségben szenvedő betegek esetén.
A rákos betegek részesülhetnek az illóolajból a sugárzás megelőzésében és az utógondozásban is. A benzoe-olajnak sebgyógyító és epithelializáló hatása is van, így jól használható a rosszul gyógyuló sebhez. A benzoint ezért fel lehet használni az ágyfehérjék megelőzésére (decubitus megelőzés) vagy műtéti végbélnyílás esetén a sztóma ápolására.
Az olajat gyakran használják pattanások kezelésében is. Itt alkalmazható a gyulladásgátló hatás. A benzoe-olajnak szintén szabályozó hatása van, és helyreállíthatja a helytelen kezelés által károsított bőrflórát. Mint minden illóolaj, a benzoingyantából nyert olajat mindig hígítani kell, és soha nem szabad önmagában a bőrre felvinni. Hordozóanyagként alkalmasak a „zsíros” növényi olajok. Mandulaolaj, jojobaolaj vagy estibarack olaj alkalmasak a benzoingyanta bőrápoló hatásának támogatására.
Benzoinnal történő aeroszol készíthető a bőrápoláshoz. Ehhez néhány csepp illóolajat adunk a rózsa-hidráthoz. Az aerosolt használat előtt alaposan fel kell rázni, majd a fájdalmas bőrfelületekre permetezni. Az illóolajok nem oldódnak vízben. Ha a benzoingyantából nyert olajat teljes fürdőben kell használni, azt először emulgeálni kell. Emulgeálószerként krém, zsírtaj tej, méz vagy tengeri só alkalmazható.
Fontos az egészség, a kezelés és a megelőzés szempontjából
A benzoint nagyon korán ismerték, különösen a Dél-Arab-félszigeten. Abban az időben a benzoint javanese füstölőnek is nevezték. Az ókori Egyiptomban a benzoinfa gyantája keresett gyógymód volt. Füstölőként főként fertőtlenítésre, de gyógyító kenőcsök előállítására is felhasználták. A görög orvos, Pedanius Dioskorides már a mai AD 50-ben leírta a gyanta pozitív hatásait a bőrre és a légzőrendszerre.
Manapság a benzoint elsősorban az iparban használják, nem pedig az orvostudományban. Különösen az parfümipar meleg illata alapján értékeli a benzoint, és a gyantát elsősorban keleti illatokhoz használja. A benzoint fixálószerként használják az olaj-, akril- és pasztellfestmények védelmére, valamint hegedűlakkként is. A benzoingyantából extrahált benzoesavat tartósítószerként használják az élelmiszeriparban.
Manapság a benzoint inkább terápiásán használják az alternatív gyógyászatban. A naturopátok és az orvosok értékelik a gyantát gondozó és gyulladásgátló tulajdonságaik miatt, és az illóolajat masszázsokhoz, sebkezeléshez, gyógyfürdőkhöz vagy illatlámpához használják.