Ban,-ben Vojta terápia egy fizioterápiás kezelési módszer, amelyet Václav Vojta neurológus fejlesztett ki az 1960-as években. Célja, hogy a központi idegrendszer területén betegségekkel vagy sérülésekkel küzdő emberek a lehető legnagyobb mértékben visszatartják a mozgás szabadságát.
Mi a Vojta terápia?
A terápiát poszturális és izomrendszeri rendellenességek kezelésére használják. Ez vonatkozik az idegrendszerből származó betegségekre vagy mozgáskorlátozásokra is. Ez a kár súlyosan korlátozza vagy blokkolja a veleszületett mozgási mintákat, például megragadást, fordulást, sétálást és állást.
A Vojta Therapy célja ezen mozgási minták újbóli aktiválása a különféle fogyatékossággal élő embereknél. Az, hogy ez lehetséges, az alapvető betegségtől vagy rokkantságtól függ. A lehető legjobb hatás elérése érdekében a terápiás módszer úgynevezett reflex mozgással működik. A reflexet úgy definiálják, mint egy bizonyos ingerre gyakorolt öntudatlan és ellenőrizetlen reakciót, amelynek mozgása áll a mozgás érdekében. A reflex-mozgás tehát egy reflexek által kényszerített mozgás.
Funkció, hatás és célok
A Vojta terápia számos betegség esetén alkalmazható. Alapterápiának tekintik szinte minden mozgási rendellenesség esetén. A terápiát hosszú ideig hatástalannak ítélték felnőtteknél, és csak kisgyermekeknél volt sikeres. Ennek oka a gyermekek központi idegrendszerének eredendéke, amely felnőtteknél egyértelműen csökkent. Ezek a feltételezések tévesnek bizonyultak. Noha a könnyebben alakíthatóság növeli a siker esélyét, ezt a módszert is és újra felnőtteknél alkalmazzák.
A Vojta terápia egyetlen követelménye az izmok és az idegvezetések közötti neuromuszkuláris kapcsolat. Amíg rendelkezésre áll ez a vonal, a terápia alkalmazható. Az egyik alkalmazási terület például a sclerosis multiplex. Itt kimerül a neurológiai potenciál.
A terápia sokféle indikátorral rendelkezik. Használható, amikor mozgási rendellenességek alakulnak ki agykárosodás vagy különböző izombetegségek esetén. Ezen felül különféle bénulásokkal lehet sikereket elérni. Ez magában foglalja a karok és a lábak bénulását, de a bénulást is, feltéve, hogy a fenti feltétel teljesül. A terápiát gyermekkori koordinációs rendellenességekre is alkalmazzák. Ezek például különböző genetikai betegségekre vezethetők vissza.
Ezenkívül a Vojta terápiát a gerinc területén korlátozott emberek számára alkalmazzák. Ide tartozik például a skoliozis, a gerinc görbülete. Vannak olyan neurológiai betegségek is, amelyeket már felvettek, mint például a sclerosis multiplex, az ischalgia és a sérvéklemezek. Ezenkívül választott gyógyszer is, amelyet agyvérzés után használnak, hogy megmutassák az érintetteknek az életük visszatérését. A terápia a természetes mozgási mintákat a lehető legnagyobb mértékben helyreállítja, és ezáltal megkönnyíti az életet.
Típusától függően a Vojta terápia veleszületett rendellenességek és a kapcsolódó hibás terhelések esetén is alkalmazható. Ezenkívül az ilyen helytelen terheléseket balesetek és sérülések, valamint az általuk okozott fájdalom is kiválthatják.
Ezzel szemben a terápiát nem szabad alkalmazni, ha vannak akut és gyulladásos betegségek. Nem erre irányul, vagy arra specializálódott. Ugyanez vonatkozik az üvegcsontokkal történő alkalmazásra, mivel a reflex mozgása súlyos károkat okozhat. Ezenkívül kerülni kell a Vojta terápiát néhány szív- és izombetegség esetén.Megfelelő megállapodásokat kell kötni a kezelendő orvossal és gyógytornossal.
A terápia stimulusok kiváltásával jár a terapeuta által. Ezeket a különböző alaphelyzetektől lehet aktiválni. Egy változat az aktiválás, amikor a beteg fekvő helyzetben van. Az irritáció megfelelő mozgási komplexekhez, reflex-csúszáshoz vagy reflex-forduláshoz vezet. Olyan mozdulatokat érnek el, amelyeket a legtöbb beteg korábban nem tehetett volna meg. A különféle ingerek és mozgások kombinálásával és változtatásával az érintett személyre szabott terápiás program érhető el.
A terápiát a betegséghez és annak folyamatához, valamint a beteg egyéni igényeihez kell igazítani. Egy megfelelő terápiás programot dolgoznak ki a terapeutával együtt.
Itt megtalálja gyógyszereit
Back Háti fájdalmak gyógyszereiKockázatok, mellékhatások és veszélyek
A Vojta-terápia kritikái elsősorban a módszerek csecsemőkre történő alkalmazását célozzák. Az érintett gyermekek anyjai támogatják őket. Ennek oka a csecsemők sírása a terápiás ülés során, ami az anya pszichológiai stresszéhez vezet.
Kényszerítik a védelem szükségességének elnyomását. Fél a félelem, hogy tudatalatti módon pszichológiai károkat okoznak a gyermekeknek. A gyerekek neheztelhetik a szülők kezelését. Ennek alapja az, hogy a csecsemők nem értik meg a kényszermozgást. A gyermekek a terápiát visszaélésnek tekintik, amelynek negatív hatása van a mentális fejlődésre. Az a hatalmas stressz, amelyet a szülők és különösen az anyák ki vannak téve a terápia során, nem szabad megvetni.
A tapasztalati jelentések a gyermekek folyamatos sikoltozásáról szólnak. A gyermekorvosok és terapeuták gyakran beszélnek olyan lehetséges forgatókönyvekről, amelyekkel a család szembesülhet, ha a kezelést nem folytatják. Ennek ellenére érdemes először meghallgatni a különféle gyermekorvosokat, és gondolkodni az alternatívákról, mielőtt a szülők a Vojta terápiáról döntenek. Bizonyos esetekben vannak más kezelési lehetőségek, amelyek kevésbé stresszes és kevésbé nyomást gyakorolnak a gyermekekre. Ezért a Vojta terápiát csak akkor szabad csecsemőknél alkalmazni, ha több oldal számára feltétlenül szükséges.
.jpg)
.jpg)
.jpg)
