• Mi Newton első törvénye?
• Newton első törvényének története
• A tehetetlenségi törvény képlete
• Példák Newton első törvényére
• Newton többi törvénye

Elmagyarázzuk, mi Newton első törvénye vagy tehetetlenségi törvénye, történetét, képletét és példáit. Más Newton-törvények is.

A testek továbbra is mozgásban vagy nyugalomban maradnak, hacsak más erő nem hat rájuk.

Mi Newton első törvénye?

Newton első törvényeként, Newton első mozgástörvényeként vagy tehetetlenségi törvényeként ismert, mint az első elméleti posztulátum, amelyet Isaac Newton angol tudós és matematikus javasolt az ún. mozgalom.

A többi törvényével együtt (a második és a harmadik), ami az első parancsolatban kifejeződik fizikai A mozgás része azoknak az alapvető előírásoknak, amelyekkel a newtoni mechanika vagy a klasszikus mechanika működik. Ezek a felfedezések örökre forradalmasították a megértést ügy tudósok szerte a világon.

Newton perspektíváját tulajdonképpen érvényesnek tekintették a következő évszázadokban, egészen a fizika és a tudomány mai fejlődéséig.technológia kénytelenek új elméletek után kutatni.

Albert Einstein olyan tanulmányokat és hozzájárulásokat végzett, amelyek lehetővé tették a relativisztikus mechanika bevezetését, amely abban különbözik a newtoni mechanikától, hogy nincs abszolút referenciapontja, és olyan nagyságrendeket vett figyelembe, mint pl. időjárás és a tér mint relatív.

Newton első törvénye így hangzik:

Corpus omne perseverare in statu suo quiescendi vel movendi uniformiter in directum, nisi quatenus illud a viribus impressis cogitur statum suum mutare.

Spanyolra fordítva:

"Minden test nyugalmi állapotában vagy egyenletes egyenes vonalú mozgásban marad, nem messze a helyzetét megváltoztató erőktől."

Ez azt jelenti, hogy egy tárgy mindig hajlamos megőrizni állapotát – legyen az nyugalmi vagy egyenletes egyenes vonalú mozgás – hacsak nem hat rá valamilyen külső erő, amely állapotának megváltoztatására kényszeríti.

Newton első törvényének története

Newton képes volt elmagyarázni a Hold pályájától a tárgyak eséséig.

Galileo Galilei már Newton előtt felvázolta az első tehetetlenségi törvényt, amelyben jelezte, hogy egy objektum hajlamos megőrizni egyenes vonalú és egyenletes mozgását, hacsak nem hat rá olyan erő, amely a pályája megváltoztatására kényszeríti.

Felfedezése szolgált alapul Newtonnak, aki megfigyelte az utat az égboltonHold, arra a következtetésre jutott, hogy ha nem lőtt ki egyenes vonalban, annak érintőjét követőenpályaAzért, mert valami más erő hatott rá, hogy megakadályozza. Ezt az erőt, amely az égi esetben megakadályozza, átneveztékgravitáció.

Newton feltételezte, hogy a gravitációs erő távolról működött, mivel fizikailag semmi sem kapcsolódik a föld A holddal. Hasonlóképpen, amikor egy olimpiai labdavető megpörgeti a hangszert a saját tengelye körül, és végül hirtelen elengedi, az egyenes vonalban halad valamilyen irányba, de végül egy parabolát követ, és a földre esik.

Mindkét esetben a gravitáció hat. De a labda esetében a röppályáját az útjában lévő levegővel való súrlódás is befolyásolja, ami csökkenti a sebességét. Galilei felfedezései lehetővé tették Newtonnak, hogy feltételezze a gravitációs erő létezését.

Newton ezeket és más felvetéseket tette közzé munkájában, amelyek első és második törvényének törzsét alkotják Philosophiae naturalis rincipia mathematica , minden idők egyik legnagyobb fizika értekezése.

A tehetetlenségi törvény képlete

Newton tehetetlenségi törvénye a következő megfogalmazásra reagál:

Σ F = 0 ↔ a = dv / dt = 0

Ez egy vektoros kifejezés, mivel az erők jelentéssel és irányítással vannak felruházva. Ez azt jelenti, hogy külső erők hiányában a sebesség időben állandó marad, azaz a gyorsulás Ez semmis.

Példák Newton első törvényére

A tárgyak egyenes vonalban esnek, hacsak más erő nem módosítja a mozgásukat.

Számos egyszerű példa van arra, amit ez a törvény javasol:

• Minden tárgy egyenes vonalban esik, kivéve, ha a szél és/vagy kitartás nak,-nek levegő gyakoroljon rájuk (ha nagyon könnyű) egy bizonyos ellenállást, amely módosítja őket elmozdulás, ahogy az a fák leveleivel történik.
• A talajon nyugvó kő nem tud mozogni anélkül, hogy egy kezdeti erő megnyomná. És ha egyszer halad, addig folytatja, amíg a súrlódás le nem lassítja.
• Ha egy felületet a súrlódási erő minimalizálása érdekében políroznak, mint például a viaszos padlók esetében, akkor a mozgások sokkal tovább megmaradnak, hacsak külső erő nem állítja meg őket.

Newton többi törvénye

A fentebb említett munkájában is megtaláljuk aNewton második törvénye, az úgynevezett „Fundamental Principle ofdinamikus”. Ez a törvény az erő fogalmát próbálja számszerűsíteni: egy tárgy mozgásának változása egyenesen arányos a rányomott mozgatóerővel, és annak az egyenesnek megfelelően fog bekövetkezni, amely szerint az erőt kifejtik.

ANewton harmadik törvénye A cselekvés és a reakció elveként ismert, mivel kimondja, hogy minden, egy tárgyra kifejtett erőre van egy egyenlő és ellentétes, vagyis ellenkező irányú, amellyel a tárgy hat arra, aki megérinti. Ez azt jelenti, hogy minden cselekvést egyenrangú, de ellentétes reakció kísér.

Az első kettőtől eltérően a harmadik mozgástörvény teljesen Newton eredeti, a Galileo korábbi verziói nélkül.Hooke vagy Huygens.