Elmagyarázzuk, mi a különbség a szakma és a szakma között, milyen típusú ismereteket igényelnek, és mindegyikre példákat mutatunk be.
Mi a különbség a szakma és a szakma között?
Nagyon gyakran a feltételeket munka Y szakma felcserélhetően használják, mintha szinonimák lennének. Gyakorlati okokból lehetnek, de a valóságban nagyon eltérő elképzelésekre reagálnak. A különbség megértéséhez először meg kell értenünk e szavak eredetét.
Mindkettő közül az iroda a legrégebbi, és latinból származik officium, két különböző hang egyesülésének eredménye: opus ("Munka") és facere, ("To do"), vagyis azok a dolgok, amelyeket az ember tesz, azok a munkák, amelyeket végrehajthat. Ezzel a kifejezéssel megkülönböztették azokat a dolgokat, amelyeket az ember szó szerint tud: cipőt készíteni (cipész), bútort fából készíteni (ács), betegeket gyógyítani (gyógyító), háborúzni (katona) stb.
Az ókori társadalomban ezeket a feladatokat kiskoruktól kezdve közvetlenül tanulták, megosztva egy családtaggal, aki ismerte őket, vagy tanítványaként azoknak, akik elsajátították őket. Más szóval, a szakmák nemzedékről nemzedékre adták át a tiszta gyakorlatot. Ez a kifejezés szorosan rokon volt a opifex, "Kézműves".
Ehelyett a szakma szó a latinból származik professio, „karriernek” vagy „foglalkozásnak” fordítható. A középkorban kezdték használni, miután megjelentek az első egyetemek, amelyekben speciális ismereteket adtak át.
A nagyrészt analfabéta világban az írni és olvasni tudók a világ elitjének tagjai voltak. tudás, és olyan tudáshoz és reflexiókhoz jutottak hozzá, amelyekről a köznép nem tudott, és amelyek speciális környezetben történő művelődést igényeltek. Így azokat, akik egy adott területen speciális oktatási szinttel rendelkeznek, ún szakemberek.
Innen ered az alapvető különbség a szakma és a szakma között: az előbbi lehet tanul gyakorlat útján, míg az utóbbiak megkövetelik a tanulás specializált. Ez azt jelenti, hogy az előbbiek mindenki számára elérhetőek (ami nem jelenti azt, hogy mindenki egyformán jól csinálja), míg az utóbbiak a speciális képzésben részesülőkre jellemzőek.
Természetesen a két kategóriát elválasztó vonalak nem mindig egyértelműek és egyértelműek, és vannak esetek, amelyek inkább valahol középen maradnak, vagy nehezen besorolhatóak, mint például egyes művészek, kézművesek. Általánosságban azonban ezek a különbségek a következőkben foglalhatók össze:
| Kereskedelmi | Szakmák |
|---|---|
| Olyan feladatokról van szó, amelyeket közvetlenül, gyakorlaton keresztül tanulnak meg, ezért bárki számára elérhetőek, bár nem azonos szintű szakértelemmel. | Olyan tudásról van szó, amelyet speciális oktatás során sajátítanak el, és amelyek nem mindenki számára elérhetőek. |
| Általában kézi vagy kézműves munkára utal, amikor kézzel és szerszámok segítségével valamit megalkotnak vagy megjavítanak. | A kifejezést általában az eltérő természetű, általában műszaki és/vagy egyetemi szintű, összetett ismeretek és gondolatok halmazára tartják fenn. |
| Nem speciális előzetes tudás kell hozzá, inkább erő, ügyesség vagy tehetség. Képzésük informális, nem igényel diplomát. | Előzetes, alapfokú és magára a szakmára jellemző végzettség szükséges. Képzésük formális, ezt diploma vagy oklevél igazolja. |
| Kihasználják az időt, az erőfeszítést és a felhasznált anyagokat. | Kihasználják a megszerzett speciális tudást, és nem csak az erőfeszítést. |
Végül ezek a különbségek szembetűnőek, ha arra gondolunk, hogy valakinek a szakmája és a hivatása egyáltalán nem esik egybe: az ember építésznek készülhet, és például taxisofőrként kerülhet sorsba, de nem emiatt veszít. a már megszerzett speciális ismereteket.
Példák kereskedelemre és szakmára
Akinek a házában vízvezeték-probléma van, az a saját eszközei és az apja hasonló feladatok elvégzése közben megszerzett alapismeretei révén képes valamilyen szinten megbirkózni vele.
Legyen a tiéd munka nyers, ügyetlen vagy szegényes, de bizonyos mértékig bírja a mesterséget. Persze ha vízszerelőt hívsz, vagyis olyat, aki megfelelően intézi a kereskedést, sokkal jobb lesz a munka. De ha megkérdezi a vasboltban, lehet, hogy saját maga is meg tudja javítani.
Másrészt, ha a sürgősségi eset nem vízvezeték, hanem orvosi, mondjuk nagyon erős mellkasi fájdalom, akkor ugyanannak a személynek nem lenne más választása, mint orvoshoz fordulni, vagyis valakihez, aki szaktudással és kiterjedt képzéssel foglalkozik. elegendő ahhoz, hogy felismerjük a betegség tüneteit, és levonjuk a lehetséges megoldást.
Valójában, ha műteni kell, akkor a sebész tudni fogja, hogyan kell csinálni, mert áttanulmányozta a különböző orvosi ágakat, és ez az, amit nem lehet egyszerűen gyakorlással megtanulni.
E logika szerint a következők a szakmák példái: iparos, cipész, ékszerész, órás, fodrász, vízvezeték-szerelő, szerelő, seprő, takarító személyzet, kertész, munkás, vadász, halász, csapos, sofőr, őr, ajtónálló, takács stb. .
Ehelyett a szakmák példái: orvos, vegyész, biológus, tanár, építész, mérnök, művészeti kritikus, állatorvos, csillagász, grafikus, divattervező, fogorvos, atomfizikus, agronómus, pszichológus, geográfus, szociológus stb.