• Mi a filozófiai tudás?
• A filozófiai tudás jellemzői
• Példák a filozófiai tudásra
• A filozófiai tudás fajtái
• Különbségek a tudományos ismeretekkel szemben
• Más típusú tudás

Elmagyarázzuk, mi a filozófiai tudás, jellemzői, típusai, példái és hogyan kapcsolódik a tudományos ismeretekhöz.

A filozófiai tudás nem igényel kísérleti igazolást.

Mi a filozófiai tudás?

A filozófiai tudás az egzisztenciális, reflektív és kontemplatív tudás felhalmozott halmaza, amelyet a emberiség végig fogalmazott történelem, az ókori civilizációktól a mai civilizációkig.

Ez a tudásmodell abban különbözik a vallásostól, hogy nem feltétlenül jelenti a szent és az isteni megértését. Inkább próbáld megérteni a létezés nak,-nek emberi lény ahogy van. Azonban sok esetben osztja a határokat vagy eredetét a vallási ismeretek.

A filozófiai tudás a hosszúság gyümölcse hagyományok iskolákba és csoportokba szerveződő gondolatok, vagy zsenik, akik a maguk idejében forradalmasították az emberi lét megértésének módját.

A különböző emberi civilizációk aranykora során közös érdekeket vezérelt, és az emberi gondolkodás képességeinek csúcsát képviselte, az őt körülvevő világ megértésének képességében.

Ez a fajta tudás az ember önmagára vonatkozó kérdéseiből fakad, amelyek közül sokra nincs egyszerű megoldás, mint például: "Kik vagyunk?", "Honnan jövünk?", "Hová megyünk?" vagy „miért létezik, ami létezik?”, sok más mellett.

A filozófiai tudás jellemzői

A filozófiai tudás arra törekszik gondolat tiszta vagy tiszta reflexió, ezért nem igényel gyakorlatot vagy a módszertan ellenőrizze, sokkal kevesebb, mint kísérletek. Éppen ellenkezőleg, csak a logika és a racionális gondolkodás törvényeinek engedelmeskedik.

Ebben az értelemben közelít bizonyos formáihoz irodalom, mivel ez attól függ nyelv. A különbség az, hogy a filozófiai tudás nem a hogyanra és a formákra, vagyis a szépségre figyel, hanem arra, hogy mit és a mélyre, vagyis az igazság megtalálását célozza.

Példák a filozófiai tudásra

Konfuciusz kínai gondolkodó volt, aki elindított egy filozófiai áramlatot.

A filozófiai tudásra a számos értekezésben találunk példákat filozófia az emberiség történetéből, különösen a gondolat nagy pillanataiból, mint például az ókori Görögországból, olyan gondolkodók bölcsőjéből, mint Szókratész, Platón és Arisztotelész, amelyek alapvetőek a nyugati gondolkodás történetében.

Vannak nem nyugati filozófiai hagyományok is, mint például a Ázsia Buddhista (Gautama Buddha), ókori Kína (Konfuciusz, Tsun Zu stb.) stb.

A filozófiai tudás fajtái

A filozófiai tudás a filozófia különböző ágai köré szerveződik, amelyek a következők:

• Metafizika. A természet, szerkezet, összetevők és vezérelvek tanulmányozása valóság, amely magában foglalja annak meghatározására irányuló kísérletet, hogy mi a valódi, és más, ehhez kapcsolódó fogalmakat, mint például: identitás, lenni, létezés, tárgy, tantárgystb.
• Gnoseológia. Tudáselméletnek is nevezik, ez az a filozófiai ág, amely a tudás és tudás tanulmányozásával foglalkozik: természetével, határaival és eredetével.
• Ismeretelmélet. Az előzőhöz hasonlóan a történelmi körülmények szemszögéből vizsgálja a tudást, pszichológiai Y szociológiai amelyek lehetővé teszik az emberiség tudásának igazolását, érvényesítését vagy érvénytelenítését.
• Logika. Ez az ág egyben a formális tudomány, rokon matematika, amely a gondolat bemutatásának, érvényesítésének és érvénytelenítésének alapelveit, valamint a fogalmát tanulmányozza igazság, tévedés, paradoxonstb.
• Etika. Más néven filozófia erkölcsi, érdeklődését arra összpontosítja magatartás emberi, és megpróbál meghatározni vagy megérteni olyan fogalmakat, mint a jó, rossz, erkölcsös, erkölcstelen, és még néhány nehezebb fogalmat is, mint pl. boldogság, a erény és kötelesség.
• Esztétikus. A filozófiának a szépség és a szépség megértésével foglalkozó ága, annak lényege és önmaga észlelésének módja.
• Politikai filozófia. Ez az ág az ember és az ember közötti kapcsolatok tanulmányozására összpontosít közösség, amely olyan ötleteket foglal magában, mint például a kormány, Feltétel, társadalom, törvény, Szabadság, egyenlőség, Igazságszolgáltatásstb. Elengedhetetlen ahhoz politológia, például.
• Nyelvfilozófia.Ez az ág a tanulmányozására szolgál nyelv, mind alap-, mind alapfogalmaiban (jelentés, jelző, hivatkozás stb.), mind felhasználásaiban (pragmatika, fordítás stb.), mind a gondolkodással való kapcsolataiban.
• Az elme filozófiája. Szellemfilozófiának is nevezik, önmagán keresztül próbálja megérteni magát az emberi elmét, és olyan összetett kérdéseken időzik, mint az érzelmek, érzések, álmok, gondolatok és érzelmek. hiedelmek.

Különbségek a tudományos ismeretekkel szemben

Néhány nagy tudós, például Galileo Galilei, szintén filozófus volt.

A tudományos tudás a filozófia tanulmányozásának, szervezésének és vitájának tárgya, amelyet minden tudomány anyjaként értelmeznek, mivel egykor ez volt az egyetlen eszköz, amely az emberiség rendelkezésére állt a világot irányító törvények megértéséhez, amelyek közül sok ma már tárgya a különböző ágak a tudomány (kémia, fizikaistb.).

Van azonban egy alapvető különbség: a tudományos ismeret megköveteli annak igazolását és bemutatását. Más szavakkal, ahhoz, hogy megértsük, hogyan fordul elő egy természeti jelenség, és megtaláljuk alapvető törvényeit, ellenőrizni kell azt ellenőrzött körülmények között.

Másrészt a filozófiai tudás nem igényel igazolásokat a formálisokon túl: hogy engedelmeskedik a logika és hogy a fonala levonások vagy indukciók követhető, érthető, és nincsenek benne eljárási hibák vagy tévedések.

Más típusú tudás

A tudás egyéb formái a következők:

• Tudományos tudás. Ami alkalmazásából származik tudományos módszer a különbözőnek hipotézis amelyek abból erednek megfigyelés valóság, annak érdekében, hogy kísérletekkel bemutassuk, melyek azok a törvények, amelyek irányítják a világegyetem.
• Empirikus tudás. Olyan, amelyet közvetlen tapasztalat, ismétlés vagy részvétel révén sajátítanak el, anélkül, hogy az elvont megközelítést igényelné, hanem magukból a dolgokból.
• Intuitív betekintés. Az a nélkül szerzett érvelés formálisan, gyorsan és öntudatlanul gyakran megmagyarázhatatlan folyamatok eredménye.
• Vallási ismeretek. Aki kötődik a misztikus és vallásos tapasztalathoz, vagyis ahhoz a tudáshoz, amely az emberi lény és az isteni közötti kapcsolatot tanulmányozza.