biológia kompetencia

Biológus

2022

Elmagyarázzuk, mi a kompetencia biológiában, példákkal és mi a látszólagos kompetencia. A kölcsönösség és a ragadozás meghatározása.

A verseny csak a győzteseinek előnyös, a veszteseit pedig elítéli.

Mi a biológiai kompetencia?

Ban ben biológiaközött kompetenciáról, azaz biológiai kompetenciáról beszélünk, hogy egy meghatározott típusú kapcsolatra utaljunk élőlények, amelyben mindketten alkalmazkodnak a másik jelenlétéhez, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból a lehető legnagyobb haszonra tegyenek szert, vagyis mindkettő a haszonért verseng, ahelyett, hogy a kölcsönös javáért együttműködnének.

Ez a fajta interakció előfordulhat területileg, étel, Víz vagy akár termékeny párok szaporodására, akár ugyanazon egyedek között faj (fajon belüli) vagy különböző fajok (extraspecifikus).

Bárhogy is legyen, ez dinamikus A verseny csak a győzteseinek kedvez, veszteseit pedig alárendeltségre vagy hosszú távon kihalásra ítéli. Ez utóbbi elengedhetetlen a evolúció, mivel a nyomás által kifejtett természetes kiválasztódás A kompetitív kirekesztés elve alapján történik: a megfelelő fajok túlélnek és szaporodnak, a kevéssé vagy egyáltalán nem alkalmasak viszont kihalnak.

Így a biológiai kompetenciának különböző típusai vannak, mint például:

  • Interferencia általi verseny. Az egyén beavatkozik, vagyis akadályozza, megakadályozza annak folyamatát táplálás, túlélés ill reprodukció másiktól, keresztül mód tól től erőszak. Ez akkor is előfordul, ha az egyén megtagad egy másik belépést élőhely vagy terület.
  • Verseny a kizsákmányolásért. Ez a közvetett versengés egy fajtája, amely akkor fordul elő, ha két egyén korlátozott és közös erőforrása a versengés gyümölcse, amely az egyiknek hasznot, a másiknak pedig hiányt okoz, legyen szó élelmiszerről, élettérről vagy napfény.
  • Látszólagos verseny. Akkor fordul elő, amikor két fajt egy közös ragadozó zsákmányol, és versenyeznek a veszélytől mentes területekért.

A verseny is okozhat stratégiákat fajokban evolúciós, ami akkor fordul elő, amikor a két faj egyike megváltoztatja evolúciós rését egy erősebb versenytárs jelenlétében, alkalmazkodva annak jelenlétéhez és garantálva a túlélést.

Példák a biológiában való jártasságra

A kutyák gyakran úgy versenyeznek a területükért, hogy vizelettel jelölik meg.

Néhány egyszerű példa a biológiai kompetenciára:

  • Számos madárfaj hímjei tollazatot viselnek színek mutatós, amit egy összetett párzási tánc során használnak. És mivel több hím is kijátszhatja ugyanazt a nőstényt, versenyezniük kell érte, megpróbálva magához vonzani színeikkel és mozgások, és így megakadályozza, hogy mások együtt szaporodjanak vele.
  • Ha többet vetünk növények ugyanabban a potban láthatjuk, hogyan versenyeznek nap mint nap a hozzáférésért Víz az öntözéstől és a napfénytől, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy más növények elhervadnak és kiszáradnak. A nyertes növény többet tud majd termeszteni, és elveszi a többiektől az erőforrásokat fotoszintézis.
  • A állatokat A territoriális kutyák, például a kutyák gyakran versengenek a területükért, gyakran megjelölik azt vizeletükkel (és annak illatával), és megtámadnak más kutyákat, különösen a hímeket, akik engedély nélkül lépnek be a területükre. Ez a leggyakoribb oka kutyáink utcai konfrontációjának, amikor kivisszük őket sétálni.

Látszólagos verseny

Egyazon ragadozó zsákmánya között látszólagos versengés zajlik, és elnevezése annak köszönhető, hogy jótékony hatása egy fajra csak átmeneti. Ennek magyarázata a következő: Tegyük fel, hogy egy ragadozó (cápa) két különböző fajjal (tonhal és tengeri keszeg) táplálkozhat, és ezek közül egy bizonyos időpontban választ (tengeri keszeg). Ez látszólagos hasznot jelentene a másik (tonhal) számára, amely megszabadult versenytársától, és ezért képes szaporodni a helyén.

Amikor azonban a népesség Ez utóbbi fajból (tonhal) nő a ragadozóé (cápa), amely bőséges táplálékkal rendelkezik, és mivel a kezdetben felfalt zsákmány (keszeg) populációja kisebb, a ragadozó a másikat (tonhalat) választja. , a populációk kiegyensúlyozása. Így a nap végén a köztük zajló verseny nem igazán verseny volt.

Kölcsönösség

Egyes madarak kullancsokat, atkákat, gombákat vagy algákat esznek más állatok hátából.

A mutualizmus a biológiai interakció egyik formája, amely ellentétes a versengés logikájával, mivel mindkét fajnak vagy mindkét egyednek előnyös a rokonság. Ez a szimbiózishoz hasonló kölcsönös és kölcsönös segítségnyújtási forma, amelyben a organizmusok együttműködik.

A kölcsönösség egyszerű példája a megértés orrszarvúk, vízilovak és más hatalmas állatok mutatják be bizonyos gázlómadarak jelenlétében a hátukon. Ez azért van így, mert a madarak kullancsokat, atkákat esznek, gombát vagy algák, amelyek a test nehezen megközelíthető részein szaporodhatnak, így jót tesznek nekik a tisztításukkal, ugyanakkor könnyű és biztonságos táplálékforráshoz jutnak.

Ragadozás

A ragadozás a közötti kapcsolat ragadozók és prédák, vagyis olyan, amelyben az egyik szervezet a másikra vadászik, hogy elfogyassza a húsát, és így táplálkozzon belőle. Ez az etetés szokásos módja húsevő állatokpéldául, amely távol tartja zsákmánya populációját, elkerülve a túlszaporodást és megőrizve a trofikus egyensúlyt, mivel a ragadozók mindig nagyobbak, és ezért kevésbé elterjedtek, mint a zsákmány.

A ragadozók viszont más nagyobb ragadozók prédájává válhatnak, és továbbadhatnak ügy Y Energia a táplálékpiramis magasabb trofikus szintje felé.

Egyéb interspecifikus kapcsolatok

Parazitizmus akkor fordul elő, amikor az egyik faj hasznot húz a másikból.

További fontos interspecifikus kapcsolatok a következők:

  • Parazitizmus. Akkor fordul elő, amikor az egyik faj hasznot húz a másikból, elfogyasztja a test anyagait vagy felhasználja szaporodási ciklusának különböző szakaszaiban, de közben nem halálos károsodást okoz. Például ez történik, amikor a szúnyogok megcsípnek bennünket, hogy a vérünkkel táplálkozhassanak.
  • Kommenzalizmus. A kölcsönösséghez hasonlóan nem árt egyik érintettnek sem, hanem csak az egyik fajnak kedvez: a másik egyszerűen közömbös.Ez történik például akkor, ha egy állat a másik hulladékával táplálkozik, anélkül, hogy feltétlenül szívességet tenne neki, de nem is árt neki.
  • Szimbiózis. Ez a kölcsönösség szélsőséges foka, amelyben a két haszonélvező faj megtanul olyan szorosan egymás mellett élni, hogy ez a kapcsolat elengedhetetlenné válik túlélésükhöz. Ennek klasszikus példája a zuzmók képződése: a gombák és algák fizikai egyesülései, amelyek során az egyik táplálékhoz jut, a másik pedig páratartalom.
!-- GDPR -->